A Regeneratív Fejlesztés egy újonnan kialakuló, az élőlények összességét egységes rendszerbe foglaló nézet, ami az emberi közösségek és az azokat körülvevő ökoszisztémák -egyre sikeresebb- össz-decentralizálódását szorgalmazza. A Regeneratív Fejlesztés túlmutat a fenntartható fejlődés fogalmán, amennyiben nem csak a dolgok jelenlegi állásának megőrzésére törekszik a “kevesebb kárt okozni” szellemiségében. Ne fejeltsük el, hogy sokhelyütt a közösségekben az aktuális helyzetben uralkodó állapotok egyre hanyatló tendenciákat mutatnak, köszönhetően annak, amit ezidáig “fejlesztés” alatt értettek. Gondoljunk bele például, hogy a nagymértékű monokultúrális növénytermesztés, melynek fenntartása csak gyom-és rovarirtó szerekkel lehetséges, hogyan vette át a természetes erdőségek helyét, vagy nézzük az óceánjainkban lebegő műanyagszemét-szigeteket, vagy azokat az embereket, akiket a gyarmatosítás megfosztott a saját nyelvüktől, méltóságuktól és a földjeiktől. A Regeneratív Fejlesztés magába foglalja az addig leromboltak újraalkotását, miközben megteremti az új lehetőségek és az életképesség visszaállításának megvalósítására irányuló képességünk minél eredményesebb kihasználásának feltételeit. A következő részletes meghatározás világossá teszi, mi mindenre terjed ki a regeneratív szemléletmód.

“Regeneratív Fejlesztés
1.Lehetőségek kinyilvánítása. a Regeneratív fejlődés fokozza a regeneratív kapacitást - életképesség, megvalósíthatóság és fejlődési képesség- az egészség és a lehetőségek terén egyre magasabb szintre lépő életterekben. Más szóval a regeneratív fejlesztés egy adott rendszer minden tagjának a gyarapodását tartja szem előtt, ami magában foglalja az egészség, jólét és boldogság megteremtését szolgáló lehetőségek számának növelését.
2.Világnézetek megváltoztatása. A regeneratív fejlesztés kifejezetten a különböző érintettek, helyi lakosok és segítők közötti szoros kapcsolatot segíti elő, egy együttműködésre alapuló, közösségi-kreatív folyamaton keresztül. Ez a folyamat megváltoztatja a közreműködők világnézetét, behozva egy ökológiai világképet, melynek eredményeképpen a résztvevők értékrendszere, meggyőződése, viselkedése és ezek szociokulturális és ökológiai megnyilvánulásai is (pl. infrastruktúra) megváltoznak, a természet és élővilág gondozását és védelmét előtérbe helyezve.
3.Kölcsönösen jótékony hatású, egymást fejlesztő kapcsolatok létrehozása. A regeneratív fejlesztés kölcsönösségen alapuló kapcsolatokat hoz létre, a különböző rendszerek szociokulturális és ökológiai alkotóelemei között, melyek az idő előrehaladtával folyamatosan fejlődnek.
4.Érték a mértéknek. A regeneratív fejlesztés kifejezetten nagy léptékben fejti ki hatását, a központ projekt alatt legalább egy, afölött két fokkal. Lényeges és hasznos értékeket igyekszünk a rendszerekbe beleépíteni. A kisebb léptékű (pl egyéni és helyi) törekvések a nagyobb léptékű (pl regionális) célkitűzések keretein belül irányíthatók és úgy alakíthatóak, hogy olyan változást indítsanak be az élővilágban, amelyek a fenntarthatóság irányába mozdítják el a rendszert.
5.Regeneratív kapacitás növelése teljes rendszerekben. A regeneratív fejlesztés nem csak elszigetelt részekre, de teljes ökoszisztémákra hat, a geológiai, ökológiai és szociokulturális viszonyok megértését szolgálva, fejlesztve az életképességet, megvalósíthatóságot és fejlődési képességet.”

(Idézve: Leah Gibbons, Scott Cloutier, Paul Coseo, & Ahmed Barakat (2018). Regenerative Development as an Integrative Paradigm and Methodology for Landscape Sustainability. Sustainability, 10, 1910, p.6)

Sok helyütt megfigyelhető a különböző kisebb és nagyobb ökoszisztémák hanyatlása, a klímaváltozás hatásai, az ipari alapú földművelés, az emberi betelepülés és a nyersanyagok kitermelésén alapuló, hulladéktermelő gazdálkodás hatására. Ez a projekt azzal a céllal jött létre, hogy népszerűsítse és lehetővé tegye minél több érintett (vagy ahogy mi mondanánk, ”megérintett”) bevonását, különösen a civilek köreiből, hogy minél nagyobb kollektív rálátással hozhassunk döntéseket és cselekedhessünk közösen a biológiailag sokszínű, ellenálló és egészséges helyi és bioregionális ökoszisztémák újrateremtése érdekében. Mivel mind a részvételnek, mind a regenerációnak számos akadálya van, a projekt megalkotásakor egy úttörő képzési teknikát dolgoztunk ki, aminek segítségével ifjúsági és közösségi vezetők és a különböző helyi önkrományzatok teknikai stábjai a Regeneratív Fejlődés Katalizátorai lehetnek az adott térségek és biorégiók területén. A program a részvétel alapú akciókutatás, a polgári önkéntesség és a közös alapelvek együttes megalkotásán alapuló eszközök és tevékenységek által fejleszti a helyi kapacitást.

Első fázis: Részvételen alapuló Akciókutatás

Ez a fázis elsőként a különböző geológiai, morfológiai és ökológiai sajátosságuk által meghatározott régiókban, biorégiókban alapított 4 projekt-partner kivitelezésében valósult meg. Pertnereink számos különböző, környezetvédelemmel foglalkozó helyi aktivistával egyeztettek. Céljuk a helyi szintű bioszférával kapcsolatos SDG-k helyzetének feltérképezése, valamint stratégiák, már alkalmazott, illetve a regeneratív eljárások bioregionális szinten történő mélyebb kollektív megértése érdekében még alkalmazandó intézkedések meghatározása volt, hozzájárulva mindezzel a helyi célok eléréséhez.

Második fázis: Közösségi Katalizátor Irányelvek, Eszköztár és Videó

Ebben a fázisban elméleti és módszertani irányelveket fogalmaztunk meg, az oktatók és egyéb résztvevők számára, valamint egy részletes, esztétikus és nyomtatható eszköztárat is létrehoztunk. Továbbá 6 videó is készült az eszköztár jellegét meghatározó WeLand keretrendszer hat dimenziójának bemutatására. Ezen eredmények a 6 partner közös munkája révén születtek; bioregionális partnereink a Regeneratív Fejlesztés helyi és bioregionális alkalmazásával kapcsolatos anyagokat biztosították, 2 transzlokális partnerünk pedig az európai és nemzetközi keretrendszer kialakítását és elérhetőségét tette lehetővé.

Harmadik fázis: Képzések és Magvető Rendezvények

Minden partner részt vett egy nemzetközi képzésen, melynek keretében kipróbálhatták ezt az új rendszert. Amint a projekt összes célkitűzése megvalósult, minden egyesület megszervezte a saját magvető rendezvényét, hogy az eredményeket minél szélesebb körben bemutathassák az aktivisták, kutatók, oktatók, ifjúsági és közösségi vezetők és szakemberek körében.

CCRD Participatory Action Research (PAR)

CCRD GUIDELINES

CCRD TOOLKIT

CCRD VIDEOS